Keleti Sün.
Magyarországon álltalánosan elterjedt faj.Legkorábbi leletei 150000 évesek,a kárpát medencei faunában jelenléte 9000 éve folyamatos..
Erdőkben,mezőkön,nádszegélyekben és nagyvárosok parkosított részein eggyaránt megtalálja életfeltételeit.
a Sün a szákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segítí,ennek megfelelően agyának szaglóközpontja tekintélyes méretűvé fejlődött.
Legfontosabb táplálékállatai a földigiliszták,csigák és rovarok,alkalomattán kisebb gerinceseket(békákat,gyakokat,madárfiókákat) is fogyaszt.
Különösen az őszi súlygyarapítás időszakában egészíti ki alapvető táplálékát gyümölcsökkel és döghússal.
A szakirosalom szerint a sünök sikerrel ejtenek el mérgeskígyókat is,ennek azonban magyarországon a viperák visszaszorulása miatt alig ha lehet jelentősege.
A párzási idő a tavaszi ébredést követő hetekben kezdődik,és több hónapig elhúzódhat.A hím hosszú órákig udvarol a kiválasztott nősténynek,míg a nehezen megközelíthető partner hajlandónak mutatkozik a párosodásra.
A párzás után a hülybe juttatott speciális fehérjecsomó megakadályozza,hogy egy másik hím is eredményes kapcsolatot létesítsen a nősténnyel.A sünök évente álltalában egyszer(korai tavasz esetén 2x) kölykeznek.a Megtermékenyítést követő 6.héten jönnek világra a vak újszülöttek,amelyek hátát ekkor még puha tüskék borítják(így a kicsik tüskeruhája a világrajövetel során nem sérti meg a szülőcsatorna falát.)
A nőstény ellésenként átlagosan 5-7(max10) fiat vet,amelyek súlya ekkor még mindössze 15-25gramm 5,5-9,5 cm.A sünfiak szeme 2hetes korban nyílík ki,végleleg tüskeruhájuk pedig mind 1 két hét alatt fejlődik ki.
A fiatalok kb 2 hónapos korukig maradnak annyukal,s a közös portyázások közben füttyszerű hívohangokkal komunikálnak.Ivaréretté a születést követő évben válnak.A nappalt a sün többnyire fénykében töltim,csak a szürkület beáltával indul táplálékot keresni.A párzási idő kivételével a felnőtt állatok magányosan élnek.A ragadozók elvétve pusztítják,a baglyok közül csak az uhu képes zsákmányul ejteni.
$ A sün magyarországon 1901 óta védett állat.Az eszmei értéke 2000Ft.
(2012.jan.2.)
Vakond
A közönséges vakond óriási területeket népesít be.Észak spanyolországtól egészen Nyugat-Szibériáig.
A Kárpátmedencében álltalános,elterjedt faj. 20 0000 éve ezelött felbukkanása óta jelen van.Erdőszéleken és nyílt vidékeken a mezőgazdasági területeken.A magas talajvizű területeket elterülik.Vadászterületén akár 100 m-nél is hosszabb alagutakat készít,ahol ejejti áldozatait.(pl:.földigiliszta)A vakond táplálékszerzésében fontos szerepet kap a hallás.Bár a föl alatti jératrendszerekben való mozgás megkönnyítése miatt a fülkagyló hiányzik.
A zsákmyán álltal keltett rezgéseket a vakond jól képes lokalizálni
Szinre kizárólag a föld alatt elejtett élőlényekel táplálkozik.
Növény táplálékot nem fogyaszt!
A járáasrendszer egyes pontjain a vakond éléskamrákat képez ki,amelyekben elsősorban harapással mozgásképtelenné tett földigilisztákat halmoz fel.Kivételes esetben egy ilyen kamrában akár 2kgmnyi gilisztát is öszegyüjthet.Ezek az eleven,nem romló tartalékot teszik lehetővé a mérsékelt égövi vakondok számára,hogy téli hónapokat is ébren tölthessék.A vakondok párzási időszaka márciustól júniusig tart.A nősények levelekkel kibélelt fészekkamrában,kb öt hetes vemhességi idő elteltérekl hozza világra utódaikat.Egy fészekben 3-8,születéskor még csupasz és magatehetetlen fiókák.Tömegük mind össze 3-4 gramm.az anya 2 hónapos korukig szoptatja őket.
Élettartalmuk 3-4 év..